Nem jó, ha lehorgonyzunk, mert rosszul dönthetünk
Pláne ha sérelmeket élünk át, akár csak szemtanúként.
#HVG Extra Pszichológia
Hát nem látod, mi zajlik itt?
„X-re szavaztál? Nem vagy normális!” – „Szégyent hozol a családunkra!” – „Te is beálltál a sorba, eladtad a lelkedet!” Valószínűleg mindannyiunk környezetében van olyan család (vagy a miénk az), ahol politikai nézetkülönbségeik miatt a családtagok fájdalmas, nehezen gyógyuló sebeket okoznak egymásnak, vagy el is távolodnak egymástól. Mi az oka az ennyire különböző látásmódoknak?
Feldmár András: A traumán túl
Van olyan, hogy trauma? Vagy a szó csak elrejti a valóságot: a bántás, a bizalomvesztés, a kiközösítés, a lelki árvaság élményét? A Kanadában élő pszichoterapeuta írása arról, hogy mi hozhat változást a ragadozók és prédák világában.
A gének vagy az élet alakít minket? Meglepő a válasz
Fatalistán azt gondolhatjuk, hogy vagy a genetika vagy a környezet formál minket erősebben, vagy pedig megvannak a pontos arányok. Ám az újabb kutatások azt mutatják, hogy életünk során az arány változhat is. Mi lehet a rejtélyes jelenség oka?
A családon belüli erőszak megbetegít
Szó szerint belebetegedhetnek a családon belüli erőszak áldozatai a fizikai, szexuális vagy pszichés bántalmazásba. Egy új kutatás szerint minél többféle formát ölt a bántás, annál nagyobb az esélye a hosszú távú egészségkárosodásnak.
Galit Atlas: Traumákról beszélve borzasztó vékony a határvonal a túl sok és a túl kevés között
Több szakmai kötet után Érzelmi örökség – Hogyan oldjuk fel a transzgenerációs traumákat? címmel a szélesebb nyilvánosság számára írt könyvet, amelyet több mint húsz országban adnak ki. Mint mondja, a trauma radioaktív: érzelmi és fizikai kisugárzása a következő nemzedékek életére is kihat. Az izraeli születésű, New Yorkban élő pszichológusnővel családi és társadalmi traumákról és a felépülés lehetőségeiről beszélgettünk.
A nyugdíj több szempontból is kockázatot jelent az agyra
Érdemes akkor is feladatvezérelten élnünk.
Így segít a kincugi begyógyítani a lelki sebeket
Tomás Navarro spanyol pszichológus a kincugimesterek filozófiáját használva arra tanít, miként küzdhetjük le a nehézségeket, és gyógyíthatjuk be lelki sebeinket.
Feldmár András: A szeretet interperszonális csoda
A Biblia egy olyan könyv, ami összefog és szolidaritást teremt – fogalmazták meg a HVG Pszichológia Szalon legutóbbi kerekasztal-beszélgetésének résztvevői. Mit keresnek az emberek Istenben, és miben segít a hit? És hogyan lesz a szeretetből forradalom?
Már van app, amely segít a testképzavaros tizenéveseken
A briteknél komoly veszély a közösségi hálók hamis világa, ezt ráadásul tetézi az internetes zaklatás.
A múltunk meghatároz minket, de tőlünk is függ, meddig és hogyan
Szüleinktől kapjuk a modelljeinket, a felmenőinkkel láthatatlan szálak kötnek össze. A legújabb HVG Extra Pszichológia magazinban annak eredtünk a nyomába, mennyire determinálja testünket, lelkünket családi és egyéni múltunk, élettörténetünk.
Az egykori családi dinamika erősebben hat a párkapcsolatunkra, mint gondolnánk
Életfeladataink egyik legfontosabb kihívása a kapcsolódás, pártalálás. Ez ritkán sikerül elsőre, a legtöbb ember számos párkapcsolati tapasztalatot szerez, mire rátalál önmagára és legjobb társára. A kapcsolódás képességét és alapvető mintáit a korai anya–gyermek kapcsolatból, a családi dinamikából és szüleink párkapcsolatából kapjuk.
Az okostelefonunk messze nem megoldás az életünkre
Tévúton járunk, ha sokat remélünk tőle.
Feldmár András: A szabadság az egyetlen valóság, és a szokás az illúzió
Honnan tudhatom, mi van a családi csomagomban? Szolgál-e engem az, amiben felnőttem, vagy sem? Feldmár András pszichoterapeuta és Tóth László mentálhigiénés szakember Nem Szentírás! című könyvük beszélgetéseit folytatják bibliai történetek kapcsán.
Már az óvodások is felismerik a rossz kifogásokat
De ettől még nincs vége a barátságnak – mutatja egy amerikai kísérlet.
Azt mondjuk, hogy már túl vagyunk rajta… de tényleg igaz?
Sokszor halljuk, használjuk a kifejezést, hogy valamilyen rossz emléket, történetet feldolgoztunk – akár egy teljes gyermekkort vagy kapcsolatot. De vajon tudjuk, hogy pontosan mit jelent ez, és mikor haladtunk át a célvonalon?
Kutatók állítják: a politikai beállítottság kimutatható az agyműködésben
A jobbosok és a balosok fejében másképp reagálnak az idegsejtek.
Így munkálkodik bennünk a családi tudattalan
Hogyan lehet hasonló sorsunk, mint a szüleinknek, még akkor is, ha mindent megteszünk, hogy elkerüljük? Van-e ebből menekvés, és ha igen, hogyan?
„Nyugi, csak prepubertáskori szeparációs szorongásod van!”
Ha azt akarjuk, hogy a gyerekünk tudjon önállóan dönteni és élni, akkor vállalni kell bizonyos konfliktusokat – hangzott el a HVG Extra Pszichológia Szalon legutóbbi szalonestjén, ahol a vendégek, Szél Dávid és Hajós András a kamaszkor problémáit és dilemmáit járták körbe. A szokatlanul oldott hangulatú beszélgetés során szóba kerültek tinédzserkomplexusok, a bűnügyek határát súroló kamaszstiklik, és hogy a szülőknek sokszor milyen nehéz a helyes arányokat eltalálni a gyerekükkel való kapcsolatban.